Köszönöm hogy beléptél az életembe Ezekután már nem vágyok a végtelenre Nem lesz más,ki idegen útra téritsen Hamisan,nyájas igérettel széditsen Köszönöm,hogy tisztán őszintén szeretel Szívembe , mély érzéseket helyezel Szorosan körém fonódnak meleg karjaid Ajkaimat elárassza forró csókjaid Köszönöm,hogy hűen mellettem maradsz Titokban kacérkodva meg nem tagadsz Köszönöm,hogy valóra váltod az álmom Éjszaka álmomban csodás testedet látom Gyönyörű nézésed,nem tudom feledni Mert Te tanitottál meg igazán szeretni !
Mint zenekarokban a klarinétok legélesebb hangjai, melyek túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem. Ki mondja, hogy rövid az élet? Hosszú az, nagyon hosszú, ki-nem-várható utazás, egyik […]
Igaz szerelem mire mindig vártam készültem És eljött a lány kiért megőrültem Magával ragadott csak őt tudom szeretni Lelkileg összetört mégsem tudom feledni Hogy miért nem erre csak én bolond tudom a […]
Kiérsz a buszvégállomásra hajnali háromnegyed négykor, és kémleled kétségbeesetten, bár egyre rezignáltabban az éjszakai járatok menetrendjére utaló táblákat. Azt az infót kaptad, hogy létezik ilyen, […]
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
Gratulálok KisKalóz első bejegyzéséhez. Csak így tovább, remélem ilyen lelkes maradsz 😉
Szép vers! Grat 🙂