Köszönöm hogy beléptél az életembe Ezekután már nem vágyok a végtelenre Nem lesz más,ki idegen útra téritsen Hamisan,nyájas igérettel széditsen Köszönöm,hogy tisztán őszintén szeretel Szívembe , mély érzéseket helyezel Szorosan körém fonódnak meleg karjaid Ajkaimat elárassza forró csókjaid Köszönöm,hogy hűen mellettem maradsz Titokban kacérkodva meg nem tagadsz Köszönöm,hogy valóra váltod az álmom Éjszaka álmomban csodás testedet látom Gyönyörű nézésed,nem tudom feledni Mert Te tanitottál meg igazán szeretni !
„Mindig van egy kis őrültség a szerelemben. De mindig van egy kis Okosság is az őrületben.” (F. Nietzsche) „De most megjártad, kedves, most az egyszer. Ezüsthálóval foglak meg, nem menekszel. A […]
TOP1 A szerelem olyan, mint a naplemente. Giccsesnek tartod, de mégis lélegzetelállítónak. TOP2 Add vissza nekem, Ő kell Még látni akarom, Még nem búcsúztam el, Még nem úgy fáj nagyon TOP3 Sosem […]
Mi a fontosabb? Szerelem vagy a barátság? Kinek van joga hozzá, hogy eldöntse? Kinek van joga megakadályozni, ha egy barátság komolyabbra fordul? A következő történetben senkisem akadályoz meg […]
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
Gratulálok KisKalóz első bejegyzéséhez. Csak így tovább, remélem ilyen lelkes maradsz 😉
Szép vers! Grat 🙂