Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út,

És árnyak teste zuhant át a parkon,

De még finom, halk sugárkoszorút

Font hajad sötét lombjába az alkony:

Halvány, szelíd és komoly ragyogást,

Mely már alig volt fények földi mása,

S félig illattá s csenddé szűrte át

A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata

Fénylett hajadban s béke égi csendje,

És jó volt élni, mint ahogy soha,

S a fényt szemem beitta a szivembe:

Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,

Vagy áldott csipkebokor drága tested,

Melyben egy isten szállt a földre le,

S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,

És percek mentek, ezredévek jöttek –

Egyszerre csak megfogtad a kezem,

S alélt pilláim lassan felvetődtek,

És éreztem: szivembe visszatér

És zuhogó, mély zenével ered meg,

Mint zsibbadt erek útjain a vér,

A földi érzés: mennyire szeretlek!

Kategória: Szerelmes VERS

Szólj hozzá! Oszd meg! Dobj egy lájkot!

 

Kövesd a Szerelmes Szíveket

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

  • Arany János – Még ez egyszer…
    Kategória: Szerelmes VERS
    Még ez egyszer, még útószor Hadd zendűljön meg dalom; Mért sebeim’ rejtegetni? Szégyen-é a fájdalom? Tán könnyebbűl a nyilt érzés Ha sohajban rést talál: Oh, ez örök benső vérzés; Oh, e […]
  • Molnár Annamária – Összetörtem
    Kategória: Szerelmes VERS
    Összetörtem, nem bírok több terhet, Te mégis adsz, még egyet s még egyet. Meddig sújtasz még, mikor lesz már elég? Miért küzdjek folyton, tengernyi könny sem elég? Mit ártottam, hogy ily nehéz az […]
  • József Attila – Sóhaj
    Kategória: Szerelmes VERS
    Ha könny csorog, Ha kebel sír, Ha jaj hallik, Ha ég dörren, Föld kerekén Akármerre: Az én könnyem, Az én keblem, Az én jajom, Büntetésem: Föld kerekén Akármerre Járok, mindig Csorg a könnyem, Sír a […]

Pin It on Pinterest