Kedves mindenki! Ez az én szerelmes történetem!
(Költözés, szakítás, 2 hónap, 3hónap, zavaros, mámoros, szereelm, fájdalom)
Én elég korán kezdtem el ”élni”.13 éves múltam amikor megismertem egy srácot a suliból.Az apja anyukámmal nemrég jott ossze.Osszejottem a sráccal. 2 hónapig jártunk.Csodálatos volt.Aztán anyám a 14. szulinapom elott 1 1/2 hónappal bejelentette hogy kikoltozunk Londonba mert osszekoltozik a férfival akit szeret.Megrémultem.Nem akartam ot itt hagyni.Még aznap beszéltem vele.Azt mondta muszáj mennem.Azután alig beszélt velem.2hónapig hozzám se szólt,teljesen ki voltam.Aztán két nappal az indulás elott a búcsúbulin o is ott volt.Ott elmondta hogy szakit velem,mert nem akarja hogy fájjon nekem. Azt mondta azért teszi mert igy konnyebb lesz mindkettonknek.Teljesen ossze voltam torve.Amikor kijottunk az elso iskolai napon megismertem egy magyar fiút.Nagyon helyes volt,és kedves.Azonnal megkedveltem.Nagyon sokat beszélgettunk.Aztán egy fondorlatos gonoszság miatt nem beszéltunk tobb hónapig.De nagyon sokat gondoltam rá.Aztán 2009nyarán bevallottam neki hogy érzek.Azt mondta amikor megismert o is igy érzett.Csak aztán nem beszéltunk egymással és o ugy látta le akarom rázni.Osszejott egy lánnyal el is jegyezte.A lány kicsit késobb felbontotta az eljegyzést.Osszel megkeresett a srác mint barát.Másnap már kézen fogva sétáltunk.2nappal utána pedig bemutattam anyukámnak.Lassan 3 hónapja vagyunk egyutt.Úgy érzem megtaláltam az igaz és orok szerelmet.És végtelenul boldogok vagyunk.O az elso akinek odaadtam magam.Sajnos a legtobb ember azt mondja hogy csak kihasznal.De ok az elso héttol azt mondja hogy másnap már nem leszunk egyutt.Úgy tervezzuk egyutt maradunk.Van egy olyan érzésem,hamarosan 
0 hozzászólás