Reményik Sándor – Már nem fáj más…

Már nem fáj más,
Csak az fáj mindíg jobban,
Hogy égő sebeim
Olyan világtól-idegen sebek,
És a szívem más szenvedők szívével
Nem egy ütemre dobban.
Már nem fáj más,
Csak az fáj mindíg jobban,
Hogy önmagamba lassan visszanőttem.
Betokozódtam, elszigetelődtem.
Mint a temetkező selyembogár:
Magam a selymeimbe beleszőttem.

Szeretnék egyszer lepke lenni még.
Öröm mézét, búbánat harmatát
Az arany élet-réten vinni szét.
Leszállani minden virágkehelybe,
S megtapintni a virágok szívét.
Szeretnék egyszer hivő, hevülő,
Lengő, lebegő lepke lenni még.

Kategória: Szerelmes VERS

Szólj hozzá! Oszd meg! Dobj egy lájkot!

 

Kövesd a Szerelmes Szíveket

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

  • Egy tragikus tündérmese…
    Kategória: Szerelmes TÖRTÉNET
    Én egy 16 éves lány vagyok, aki beleszerett egy nála egy évvel idősebb fiúba… Ez a történet nagyon furcsa, mivel a fiú, Kicsi úgy viselkedett, mint egy szerelmes, és mégis ez lett a vége… […]
  • Juhász Gyula – Kérdések
    Kategória: Szerelmes VERS
    Az éveket, a messze, messze szálló Szép éveket, Uram, ki hozza vissza? Vagy várja őket örök kikelet? Szerelmemet, a messze, messze illant Szűz csodaszarvast, Uram, hol lelem meg? Vagy várja őt is egy […]
  • Hányszor lehet büntetlenül …?
    Kategória: Szerelmes TÖRTÉNET
    Még a kezdet kezdetén, jócskán a tanuló időszakban találkoztunk először, majd már érettebb fejjel másodszor és egy hihetetlennek tűnő 3. körre is befizetünk. Nem mondom azt, hogy nem érte meg, de […]

Pin It on Pinterest