Egy Júliusi forró munkával telt nap ismertem meg.

Az nem kezdtem a nyári diákmunkámat.

Ő targoncásként dolgozott és úgy esett, hogy leborított véletlenül egy raklap dobozos üdítőt. Persze szólt a főnök, hogy a barátnőmmel menjünk és takarítsuk fel. Ő is segített (nevezzük Gabinak). Amig a barátnőm elment vízért, meg vödörért, én addig el kezdtem feltakarítani az üdítőt, és közben beszélgettünk. Gabi elmondta, hogy most ért véget egy 5 éves kapcsolata, és szeretne kilábalni belöle…szó, szót követett és megkérdezte, hogy nem mennék-e el vele a falunapokra…Mondtam neki, hogy persze szívesen.

Elmeséltem anyumnak, de ő nem engedett el mondván, hogy még nem ismerem, ki tudja milyen alak.(16 éves voltam, ő 22)Így hát lemondtam a találkozót.Aztán a munkahelyen rengeteget beszélgettünk édesanyámmal is megismerték egymást.Összejöttünk. De a boldogság nem tartott sokáig…(Bár már nagyon szerettem) Egyik nap mikor én nem dolgoztam megkért, hogy menjek be elé, mert szeretne velem beszélni (éreztem, hogy baj van) Elmondta hogy a volt barátnője (nevezzük Andinak) terhes, és nem választhatott.

Persze megértettem, hogy a kisbabát választja és nem engem. Még bucsúzoul annyit mondott, hogy ha szabad lesz én leszek az első aki megtudja. Teltek múltak a hetek, hónapok, nem tudtam őt kiverni a fejemből. Közben lecseréltem a telefonszámomat, és egy hava Decemberi napon, vissza tettem a telefonomba a régi kártyámat, mert már vagy egy hónapja nem néztem meg, hogy esetleg nem írt e valaki arra a számra.(itt már reménytelennek hittem a dolgot, nem számítottam arra ami ezután következett)

Sms-t kaptam tőle evvel a szöveggel: “Szia Kicsilány Gabi vagyok, nem kezdhetnénk tiszta lappal mindent előről?” A szívem majd kiugrott a helyéről pont apumnál voltam a munkahelyén, remegett kezem lábam, nem tudtam sms-t írni annyira, aztán amikor végre sikerült megírnom, és megnyomtam volna a küldés gombot, el kezdett csörögni a telefonom ( Ő hívott) Másnapra megbeszéltük, hogy eljön értem és találkozunk. Repülni tudtam volna a boldogságtól…

Mindenkinek elújságoltam a nagy hírt, a barátnőm velem örült.A karácsonyt már együtt töltöttük, és még 10 csodás hónapot. Sajnos eddig tartott a boldogság.Vége lett.Azóta sem közömbös számomra, de tudom, hogy már sosem leszünk együtt, megtanultam mást szeretni, és ettől függetlenül igyekszem boldog lenni, bár tudom így 4 év elteltével, hogy valószínüleg Ő volt a nagy Ő, és és elhagytam őt….