Másnap reggel az a nyamvadt telefon úgy döntött megszabadít a hallásomtól, de meghiúsítottam a tervét és aludtam volna tovább, ám újdonsült szobatársam alkoholszaga marta az orrom. Gyors reggeli mosdás, fogmosás és irány Anna. Ahogy beléptem a szintén alkoholszagú szobába és letelepedtem a helyemre, valami motoszkálni kezdett a fejemben. Valami elviselhetetlenül piszkálta a csőröm, és rá is jöttem hogy mi. Vagy inkább ki. Ott volt az a magas emós kölök, ült és bámult ki a fejéből. Persze hogy nem hagytam annyiban a dolgot.

– Te mindig ilyen csöndes vagy? Szegeztem neki a kérdést, de csak bámult tovább mintha nem is hallana. Majd megreggeliztettem! Ha valaki megkérdezné, miért, azt felelném azért, mert Hülye vagyok. Úgy döntöttem egyszerűen nem veszek róla tudomást, előbb utóbb csak elmegy. Unalmamban nézegettem ide-oda, álmodoztam. Ahogy a földet sasoltam feltűnt egy cipő. Milyen aranyos, ahogy fel-le mozog?! Tetszik nekem! De vajon kié lehet? Szép lassan elkezdtem kutatni ki a gazdi? És akkor rám szakadt a világ. Ő volt az a maga teljes valójában, sőt bejelentette, hogy elmegy, épp most amikor kezdtem élvezni a jelenlétét.

Mi az, hogy élvezem? Ez tiszta őrület. Én egyetlen embert élvezek és az a Gábor. Még egyszer nem futok bele semmibe. De akkor mégis miért érzem azt, hogy vele akarok lenni. Mi van? Én nem akarok vele lenni csak a cipővel, elvégre nekem csak az tetszik. Emlékezzünk csak: bamba tekintet, nagy fülek, felvágom az ereimet, ó és még valami, majdnem fele akkora vagyok, mint ő. Téma lezárva. És akkor jött a nagy kérdés:

-Betti mi van veled? (Ezt a kérdést Anna tette fel)-Velem? Semmi. (10 perc némaság után végre kiböktem azt ami nyomott. Pontosabban azt nem csak valamit! Mit tudjam én, ami jött.)
-Anna baj van!!!
-Mi a baj?  Csak nem Robi?
-Dehogy!  (megint csend)
-De!! Nem tudom mi van velem!
-Bejön?
–Nem és egyáltalán nem érdekel !!!!!!!!! Csak végre van egy ember, aki nem röhög ki azért amit szeretek.
– És mi a baj?
-Az a fiú még nagyon sok szenvedést fog okozni nekem.
-Ajjjjajjjjjjjjjjjjjjj!
-Mi van?
Gyanús vagy!
-Ne legyek. Nincs semmi és kész.
-Biztos?
-Az!     Szerinted ma ott lesz?
-Nem tudom de azt igen, hogyha mégis úgy alakulnának a dolgok…
-Ahogy Nem Fognak!!! -Förmedtem rá-.
-…de ha mégis akkor nagyon sajnállak.
-Miért?
-Hát tudod, ő olyan társaságban van, ahol a nőket nem tűrik meg. Lehetsz te a világ szépe, akkor is szidni fognak, és az a baj hogy nem neked mondják, hanem neki.  Robi pedig nem tudom, hogy túl tudna-e ezen lépni.!
-Azt akarod mondani ezzel, hogy ha a haveroknak nem tetszenék, nem jönne velem össze? Hát ez gáz. 

Mármint nem azért, csak mindig is utáltam az ilyet. Bár ez engem nem érint, nekem ott van Gábor, rá van szükségem nem másra.

A kínos beszélgetés után elvonultam, magányra volt szükségem. Be voltam zsongva! Dühös voltam magamra mégis hogy képzelem hogy más és nem Gábor?  Egyáltalán hogy képzelem hogy tetszik. NEM  TETSZIK! Persze ezt Annának nem tudtam megmagyarázni, de magamnak se.