Találkozás Prágában

Első levelünkben Krucee meséli el megismerkedését párjával, akivel egy véletlen “egybeesés” hozta össze. Mikre nem képes egy porcelán váza!


Sziasztok!

Történetem 2002 tavaszán kezdődött, Prágában. Hogy hogy kerültünk oda? Azokban az időkben -finoman kifejezve- sem volt szerencsém a pasikkal, ezért barátnőimmel elhatároztuk, hogy kicsit kiruccanunk néhány napra Prágába.
Egy kis hotelban szálltunk meg, nem volt nagy szám, de nekünk megfelelt, úgyis csak aludni jártunk alkalmi otthonunkba. Persze buli ezerrel, pia, pasik… Szóval jól éreztük magunkat. Gondoltuk nem mehetünk haza ajándék nélkül, ezért utolsó előtti nap, lejártuk a Vencel-téri üzleteket. Megálltunk egy porcelános butik előtt és valahogy úgy éreztem, hogy ide nekem be kell mennem-persze lehet, hogy utólag gondolom ezt, de ne rohanjunk ennyire előre:).
Nem mintha annyira odalennék a porcelán tárgyakért és kicsit drágállottam is őket, de bementem. Lényeg a lényeg, ahogy forgolódtam a boltban, a táskámmal véletlenül megbillentettem egy vázát és az utolsó pillanatban sikerült megmentenie egy férfinek. Szerintem olyan vörös még nem voltam életemben. Megköszöntem a férfinek, persze angol tudás híján csak egy “köszönöm,tenkjú”-t sikerült kiböknöm.
Szerencsére. Ugyanis ő is magyar volt. Meghívtam egy kávéra – még így is jobban jöttem ki mintha a vázát kellett volna kifizetnem :)- és megtudtam, hogy ő is itt “nyaral”. Kiderült, hogy Magyarországon is közel lakunk egymáshoz, így otthon is folytattuk a kapcsolatot, ami egyre komolyabbá kezdett válni és mára már olyan komollyá vált, hogy ő a vőlegényem. 🙂

Ennyit szerettem volna, további sok sikert a bloghoz!

Szólj hozzá! Oszd meg! Dobj egy lájkot!

 

Kövesd a Szerelmes Szíveket

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Pin It on Pinterest