Érzem a vér melegét, mi szívemből spriccel kifelé.
Szememből a könny folydogál,
A szám csak egy srácért kiált.
Érte, ki itt hagyott, ki ide taszított.
Most, hogy ezen gondolkodom,
csak egyet kívánhatok:
Bárcsak itt lenne, bárcsak átölelne.
Mondaná, hogy együtt leszek még,
Csak Téged szeretlek örökké.
De rájövök, ez csak hazugság,
Ő már nem jön vissza hozzám.
Érzem a fájdalom már elönt,
A szemem lecsukódni készül.
Már csak annyit érzek, hogy Nélküled meghalni félek.
De mielőtt lecsukom két szemem,
Ezt a látványt meghagyom Neked.
Hogy a lány ki nagyon szeretett,
Vértenger közepén fekszik, tőrrel a szívében.
0 hozzászólás