Négy éves lehettem talán, amikor összeismerkedtem Ádámmal. Emlékszem, hogy a két kertet elválasztó drótkerítésen keresztül átnyúlva megfogtuk egymás kezét, és beszélgettünk, a semmiről, mindenről, ami eszünkbe jutott. Olyan felszabadultak voltunk mindketten, mint én...