Eszti izgatottan csomagolta össze a piknik kosarát. Az első randevúja volt Petivel, akivel egy véletlen folytán ismerkedett meg. Az egész héten izgatottan készült, hogy a legjobb formáját hozza a randevún.

Amikor a parkban találkoztak, Eszti szíve szinte kiugrott a helyéről. Peti olyan jóképű volt, hogy alig tudta levenni róla a szemét. Eszti azonnal megnyugodott, mert észrevettem, hogy Peti is pont annyira izgatott, mint ő.

Elindultak a kijelölt helyre, és miközben Eszti  kicsomagolta a kosarat, Peti kényelmesen leült a takaróra. Eszti megkínálta a házi specialitásával, a családi titkos recept alapján készült bodzaszörpjével, majd elkezdtek beszélgetni. Az idő gyorsan telni kezdett, és mindketten egészen belefeledkeztek a beszélgetésbe. Ide-oda pattogott a beszélgetés, hol Peti mesélt, hol Eszti. Folyamatosan mosolyogtak, nevetgéltek, teljesen kizárták a külvilágot.

Aztán Peti elővette a gitárját, és elkezdett játszani. Eszti csodálattal nézte és hallgatta, mert sosem gondolta volna (szóba került már, de nem részletekbe menően), hogy Peti ennyire tehetséges. Ahogy Peti játszott, Eszti érezte, hogy a szíve szinte megáll, és tudta, hogy valami különleges dolog történik ma köztük.

Mire észbe kaptak már sötétedett és a levegő is elkezdett hűlni. Eszti nem készült, DE Peti lovagiasan kölcsönadta a pulcsiját. Eszti nem tudta abbahagyni, hogy Petire gondoljon (még akkor sem, amikor mellette sétált). Az egész éjszaka nem tudott aludni, és azon gondolkodott, hogy talán ez volt az első randevúja az IGAZIval. DE nem csak Eszti forgolódott álmatlanul, mert Peti is érzelmeivel hadakozott alvás helyett. Mindkettőjük szíve hevesebben vert, mint azelőtt bármikor. Véletlen lenne? 

A következő héten Peti újra felhívta Esztit, és meghívta vacsorázni. Eszti a boldogan elfogadta az ajánlatot, és úgy érezte, hogy az első randevújuk után még közelebb kerültek egymáshoz.