Harapd el a sírást és nézz fel a napba! Lásd, nagy fények és erők zúgva iramodnak, Lásd, mély televénybe fogózva, gőggel állnak az erdők, Csillogó vasrudak s kalapácsok, halld, dübörögnek. Ne legyen...
szeretlek versek
Reményik Sándor – Már nem fáj más…
Már nem fáj más, Csak az fáj mindíg jobban, Hogy égő sebeim Olyan világtól-idegen sebek, És a szívem más szenvedők szívével Nem egy ütemre dobban. Már nem fáj más, Csak az fáj mindíg jobban, Hogy...
Molnár Annamária – Összetörtem
Összetörtem, nem bírok több terhet, Te mégis adsz, még egyet s még egyet. Meddig sújtasz még, mikor lesz már elég? Miért küzdjek folyton, tengernyi könny sem elég? Mit ártottam, hogy ily nehéz az...
Arany János – Balzsamcsepp
Szív, örömtől elszokott szív, Multak gyászos özvegye! Meghervadtál, meghajoltál - Az vagy-é még, aki voltál, Árva szívem, az vagy-e? Óh, neked már fáj a bú is, Az öröm is fáj neked! Bánt az árnyék,...
Kosztolányi Dezső – Ne hidd, hogy…
Ne hidd, hogy a világ ma boldog, mert a piacon pár nevet. Sötétbe bújnak a borongók, és ott keresnek menhelyet. A szenvedők sötéten érzik, nem ez a föld az ő helyük. Mély árnyba vérzik a kevély...
Ady Endre – Ősz felé
Sivár, őszt jósló, nyári nap. Tarlóból fújdogál a szél, Egy-egy lehulló falevél Szállongva széltől szárnyra kap. Sivár, őszt jósló, nyári nap. A mult bús romjai közül, Emlékek szálldosnak körül S...
Juhász Gyula – Kérdések
Az éveket, a messze, messze szálló Szép éveket, Uram, ki hozza vissza? Vagy várja őket örök kikelet? Szerelmemet, a messze, messze illant Szűz csodaszarvast, Uram, hol lelem meg? Vagy várja őt is...
Dsida Jenő – Fekete köpenyben
Csitt, csitt! Nagy, sötét köpenyben így kell mindörökre burkolózva mennem. Csitt, csitt! Fekete köpenyben így kell a kezemet a szívemre tennem. Csitt, csitt! Zúgnak az út fái: de csak az én titkom...
Tompa Mihály – Gyógyulás
Megsebheté s földúlta szívem Sok veszteség, sok fájdalom; Az élet is gyötrelmes, únott Teherré lőn már vállamon. Ohajtozám: boldog, ki nyugszik...! De késve jő a csendes est, - Mi tart, hogy önként...
Dsida Jenő – Minden nap esttel végződik
Minden nap esttel végződik. Minden zaj csenddel végződik. Minden valami semmivel végződik és holt betű lesz minden fájdalom. Csukják itt is, ott is az ablakot, értelmetlen sötét zsalu-szemek ölelik...
József Attila – Nagyon fáj
Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a...
Petőfi Sándor: Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az...
Szabó Lőrinc – UjjainkKategória: Szerelmes VERSÚgy bújtak össze ujjaink, csókolva egymást kétszer öt combjukkal, mint szeretkező, fantasztikus kis állatok; úgy fuldokoltak ujjaink egymásban tehetetlenül, mint elítélt, vak rabok a halál […]
Szappanos karambolKategória: Szerelmes TÖRTÉNETA legjobb barátnőmmel súlyos szappanmániánk van, azaz mindenféle szappant gyűjtünk. Tavaly áprilisban elmentünk egy boltba, nyomban a szappanos részleghez mentünk és elkezdtük szagolgatni őket. […]
Kovács Zsófia: Elegem vanKategória: Szerelmes VERSHa zavar, hogy itt vagyok küldj el, Ha zavar, hogy Rád nézek, fordulj el. Nem lenne kötelező, hogy itt legyél, Megbántottál, nem vetted észre, mit velem tettél. […]
Legutóbbi hozzászólások